Véletlen évforduló

Két évvel ezelőtt éppen ma volt az első lombikos konzultációnk, tavaly pedig éppen ezen a napon hozhattuk haza Dorkát a kórházból.

A napokban valahogy a kezembe került egy hálóing, amit nem szoktam felvenni, mert mindig kell egy tartalék hálóing , ami tökéletes állapotban van, azonban most mégis ebben aludtam. Először nem is esett le, aztán rájöttem mikor is vásároltuk ezt. A petesejtjeim leszívásakor.

Nagyon izgultam, és persze kis naivan abban bíztam, hogy már decemberben a műtűasztalon fekszek majd, minden papírt pillanatok alatt beszerzünk és az új évet már páratlan boldogsággal kezdjük. Időközben belelógott a bilibe a kezem és feleszméltem, hogy ez a futószalagon működő dolog nem is olyan zökkenőmentes. A Dévaiba kerülésig úgy véltem, ha már ott leszünk nem leszek ideges, nem leszek szomorú, de itt jött csak a neheze.

A legelső alkalmakkor nem tudtam elképzelni hogyan tudnak a párok mosolyogva belépni az ajtón, pedig a cél ott lebegett a szemem előtt, de mégsem voltam rá képes. Remegő testtel, mégis kimelegedve ültem minden alkalommal Dávid mellett amíg sorra nem kerültünk. Elkeserítő volt, hogy ott kell lennünk, később pedig a még rengeteg hiányzó vizsgálat, vérvétel, lelet. Maga a tény, hogy ez az időszak nem akar véget érni.

Télen vettünk részt a konzultációkon, a vizsgálatokon, minden alkalommal már jóval korábban toporogtunk az ajtó előtt a hidegben 2-3 párral legalább. Emlékszem egyik reggel döcögve a domboldalon felfelé mennyire kitört belőlem a sírás, mert én ezt nem szeretném. Nem szeretnék műtétet, injekciókat, kockázatot. 

Amikor már az első olyan találkozón voltunk , ahol kaptam volna az injekció adagokat még belekötöttek az egyik leletembe, miszerint biztosan hamisítottam őket, mert a nőgyógyászom nem rakott rá pecsétet ( egyik ilyen leletemen se volt, és már látta a doktor úr korábban is ), majd a 60 oldalnyi aláírt dokumentumot is átnézte és a személyinket, hogy ugyanolyan-e az aláírás, csakhogy végképp legyen mibe belekötni, és elvenni a kedvem az egész beavatkozástól. Ebben a ciklusban így nem is vágtunk bele, ami talán így jó, mert akkor ha sikerült is volna Dorka nem Dorka lenne.

Tisztában vagyok vele, hogyan fogant Dorka, azonban csak úgy rágondolni és kimondani amikor az orvosok kérdezik már egyszerű. Már nincs mögötte annyi fájdalom, nem érzem a nehézséget mint akkor. Azonban belegondolva, hogy mi volt akkor, hogy mennyire kiborultam egy -egy kudarc után, hogy milyen volt reggel injekciózásra ébredni, ilyen-olyan vitamint szedni, tömni magam csirkehússal igenis elkeserítő még a mai napig, és ismét felteszem a régen sokszor ismételt kérdést miért. 

Nehéz volt eljutni a punkcióig, a visszaültetésig és az első ultrahangig, de ezek már mégis szép emlékekként élnek bennem. 

Read More

Őszi kifordítható körsál

Egy nagyon egyszerű és gyors őszi sál elkészítéséről szeretnék egy videót megosztani veletek. 

Pici nehézség ami lehet benne a jersey anyag, azzal meg kell tanulni varrni. Első alkalommal nekem is csúszkált jobbra-balra, rojtolódott, de azóta rengetegszer nekifutottam és egész jól összebarátkoztunk. 

A sál mindenkire, gyerekre és felnőttre is megvarrható, mert egy fejkörfogat szükséges mindössze hozzá - ez adja majd a hosszát + 2 cm ( amit itt mindenképp be kell tartani, mert először én ezt lecsíptem belőle, mert a kifordítható sapkánál írt 2cm nagyon nem kellett, azt hittem itt is jobban járok ha elhagyom ) . A szélessége a gyereknél 17 cm, felnőtt méretben még nem próbáltam, de oda szerintem egy 25-30 cm szükséges. 

A videón a kifordítható sál mindkét oldala jersey, de készíthető melegebb változatban is télre, polár-jersey, vagy minky-jersey anyagból. Én őszre varrtam, de az egyik oldalt dupla, mert egy pamutvászon réteget hozzátoldottam. 

A videót itt találjátok , tényleg nagyon klasszul bemutatja lépésről lépésre mit, hogyan kell csinálni, vágjatok bele bátran.

Read More

Ismerj meg - néhány tény rólam

A legutóbbi bejegyzésem kicsit komolyabb volt, és a sorozatnak szerintem még sokáig a hatása alatt leszek, ezért valami könnyedebbel szerettem volna kezdeni a hetet. Arra gondoltam megosztok néhány tényt, szokást magamról, hogy jobban megismerjetek. Először 28 pont volt kitűzve, és arra gondoltam te jó ég, még ennyit sem tudok majd összeszedni, aztán csak jöttek azok a gondolatok, így kiegészült a lista 40-re.

1. Korán kelő típus vagyok.
2. Kávéfüggőség áll fenn nálam. Bármikor, bármennyit cukor nélkül. Már ha csak olyan kanál kerül a kávémba ami előtte a cukros bödönben járt képtelen vagyok meginni. 
3. Vizslabarát vagyok. Kutyabarát vagyok. Imádom az összes kis és nagy szőrös ebet. Ha egyszer nagyon gazdag leszek egy nagy farmot veszek ahol az összes kis gyámoltalan négylábú velem élhet. Ha nem leszek akkor csak két vizslát és egy tacsit szeretnék szeretni.
4. Van egy tincs a hajamban ami szőke. Nem festett melírcsík, egyszerűen természetes.
5. Utálok a körmeimmel foglalkozni, épp ezért imádok körmöshöz járni.
6. Kedvenc filmem a Stardust és az Igazából szerelem.
7. Általában minden gondolatom az arcomra van írva.
8. Nem szoktam késni, mindenhová jóval korábban érkezem ( főleg ha új helyre megyek ).
9. Utálom ha valaki késik.
10. Háromszor jártam úszótanfolyamra de egyszer sem tanultam meg úszni. A jelenlegi úszástudásommal el-el vagyogatok már a vízbe, de a fejem soha nem teszem a víz alá és ha valaki beszélni kezd hozzám vagy nevettet miközben úszom rögtön kiesek a szerepből és kétségbeesetten küzdök a térdig érő vízben is az életemért.
11. Imádom a fahéjat.
12. Reggelente képtelen vagyok sokáig pizsamában lenni. Már a reggelit is felöltözve fogyasztom, mert egyszerűen ha pizsama van rajtam úgy érzem csak lopom a napot. 
13. Régen mindig mindent terveztem, jó előre. Ám Dorka ezen változtatott.
14. 34/35-ös a lábam, ezért borzasztóan gyorsnak kell lennem szezon elején ha új cipőt szeretnék. Mivel nem szoktam az lenni, így a gyerekosztályon veszem a cipőim nagy részét. Általában úgy vásárolok , hogy a méreteket nézem a dobozon és ha szembejön velem a jó méret, akkor nézem meg a cipőt, egyáltalán tetszik-e ( feleslegesen már nem keserítem magam a szép cipők láttán ).
15. Szeretem a fényképeket. Szeretem készíteni és előhívatni, albumba rendezni és nézegetni őket.
16. Néha annyira érzékeny vagyok, hogy azon elpityeredek ha Dorka magától csak úgy megölel,  megszorítja a kezem, hozzám bújik vagy egy puszit nyom az arcomra. 
17. Van jogosítványom de nem vezetek. Zavar ha van előttem, utánam és mellettem autó. Plusz ott vannak a sávok, az emelkedők, a lámpák - nem nekem való, pedig meg kellene újra tanulnom.
18. A zöld szín elméletileg nyugtató hatással van az emberre, engem viszont felidegesít.
19. A Jóbarátok a kedvenc sorozatom, kívülről tudom az összes részt, és már milliószor láttam, és még milliószor képes lennék megnézni.
20. Kedvenc könyvem: Sophie Kinsella: Segítség, kísértet! és Kertész Erzsébet: Elizabeth
21. Hihetetlenül türelmetlen és akaratos vagyok.
22. Szeretem a telet, a havat, a Karácsonyt, a takaró alatt kuckózós , meleg teás napokat- minden télen alig várom, hogy leesen az első hó.
23. Az újságokat mindig a végéről kezdem el átlapozni és olvasni. Ez a könyvekre is igaz, az utolsó mondatot mindig elolvasom mielőtt belekezdek egy könyvbe.
24. Soha semmilyen sportot nem űztem, de azt hiszem így 28 évesen rátaláltam a nekem való sportra, ami a rúdtánc
25. Hiszek az előző életben, a szellemekben , a jóslásban. 
26. Odáig vagyok a régi épületekért - mindig elképzelem, hogyan is élhettek ott, mennyivel szebb volt az  a világ mint a mostani modern.
27. Szívesen élnék a 20-as években, vagy amikor a nők még nagy ruhát és kalapot viseltek.
28. Álmodozó típus vagyok.
29. Tartok attól, hogy eljut a világ odáig, hogy a gyerekeknek tényleg nem kell megtanulni írott betűvel írni, akkor lesz igazán buta az ember - már a helyesírás sem lesz alap, hiszen a gép kijavítja úgyis.
30. Semmiben nem vagyok tehetséges, semmiben nem vagyok kiemelkedően, sőt nem kiemelkedően sem jó  - egyszerűen csak vagyok. 
31. Szeretnék annyira gazdag lenni, hogy anyáékat elvihessem egy fehér homokos tengerpartra ( Kuba, Florida, Bali, Mexikó ).
32. A legtöbbször zokniban alszok, még nyáron is. 
33. Nem tudok úgy aludni, ha a takaró begombolós része nem a lábamnál van. 
34. Állandóan kezet mosok, és takarítok- utálom a koszt és a bacilusokat  ( bár tény, hogy sokat leadtam ebből mióta Dorka van ).
35. Rosszul vagyok amikor valaki azt mondja "kvázi".
36. Folyamatosan kattog az agyam, mindig tanakodok valamin, rengeteg álmom van, de energiám és időm annál kevesebb.
37. Szoktam magamban is beszélni, megvitatni a gondolataimat. Persze mióta Dorkával vagyok 0-24-ben inkább vele osztom meg a gondolataim, és az utóbbi időben szinte válaszol és értelmesen kommunikál velem az ő kis saját nyelvén.
38. Mindig kívánok ha az óra egyezik a perccel.
39. Mindenki fiatalabbnak hisz mint amennyi vagyok. Sokszor megállítanak az utcán, hogy "Ez a kislány a magácskáé? -Mire én, büszkén kijelentem hogy igen, ők visszakérdeznek: - " Ne haragudjon, megkérdezhetem hány éves? Aztán jön a jaj hát ezt el sem hiszik...
40. Szeretném ha valaki különlegesnek tartana.

( Nem nagyon készült rólam egyedül fotó, amióta Dorka megszületett- Ez az első lombik konzultáció előtt készült ) 

Read More

A szolgálólány meséje

Mindig is féltem attól, hogy soha nem leszek Anya. Nem tudom miért, de tartottam attól, hogy már az én elképzeléseimhez képest "öreg" leszek, amikor ezt megélhetem. Az "öreg" nekem már a saját koromat jelenti, és előre elnézést kérek, aki idősebb mint én és most úgy érzi elítélem mert a harminc felett szült. Szó sincs róla, csak én szerettem volna fiatal mami lenni mindig. Végül vagy bevonzottam, vagy ez volt megírva ( talán utóbbi, mert most biztos sokan kinevettek, de 3x voltam jósnőnél, és mindig azt mondták, hogy 27-28 éves korom körül szülök majd ), de jöttek az akadályok és nem akkor jött a baba amikor tervezve volt. 

Éppen ezért nehéz volt végignézni a Szolgálólány meséje című sorozatot, amit Anyabőrben blog Fannija említett meg egy Live beszélgetés során. 

Az első rész alatt azt gondoltam, te jó ég ez egy eszement fejéből pattant ki, mégis hogyan és miért? Aztán ahogy haladt előre a cselekmény, és derült fény mindenre mi miért is van úgy ahogy, egyszerűen nem tudtam abbahagyni és csak azon kattogtam én hogyan élném túl ezt a világot?! (S a legfontosabb kérdésem, egyáltalán miért akar valaki így és egy ilyen helyre gyereket szülni és nevelni? Talán bíznak benne, hogy később minden megváltozik és nekik jobb sorsuk lesz.) Nem számít, hogy egy Parancsnok felesége lennék, vagy szolgálólány mindenképp beleőrülnék. 

Persze mindenkit hajt egy cél, amiért Életben szeretne maradni és józanul gondolkodni.

A történet alapja, hogy Amerika helyén megalakul Gileád egyik- napról a másikra, ahol a vallásra hivatkozva egy olyan társadalmat alakítanak ki, ahol a nők alárendelt szerepbe kerülnek. A munkahelyükről kirúgják őket, bankszámlájukat berekesztik, mindezt egy a nagyhatalmak által megszavazott törvény miatt. S mi az oka?  Az ember által lerombolt világban a környezeti katasztrófa odáig fajult, hogy a társadalom fogyni kezdett, mert a nők meddővé váltak- csak a NŐK, ugyanis azt feltételezni sem lehet, hogy egy férfi steril. Nem, a terméketlenség kizárólag a nők hibája. 

Vannak még néhányan akik egészségügyileg rendben vannak és képesek szülni, őket elkülönítik és átnevelik őket különösen kegyetlen módszerekkel. 

Ebben az új világban a vallásra hivatkozva bűnnek minősül az érzelmes testi érintkezés, a szex mindössze vágymentes "szertartás" lesz azért, hogy az emberiség fennmaradjon. Szertartás, ahol a feleségek végignézik, ahogy a férjük érzelemmentesen kötelességüket teljesítve magukévá teszik a szolgálólányokat, akiknek ha sikerül teherbe esni, és egészséges gyermeket szülni akkor kénytelen a családnak adni, őt pedig miután már nem szoptatja  a gyereket viszik is a következő meddő családhoz. 

A szertartás is bizonyítja , hogy a nagyhatalmak feleségeiknek sincs szavuk, ők is csak egyszerűen nők, hiszen hogyan várhatják el, hogy végignézzék, ahogy a párja tulajdonképpen egy másik nőt erőszakol meg - úgy hogy a legtöbb férfi kimondatlanul ugyan de steril.

De ott van a vágyuk, az életük célja, hogy anyák szeretnének lenni, ezért mindent kibírnak. A nőket már nem tekintik nőnek, ők csak anyák és szolgák. Ugyanakkor létezik persze tiltott hely, ahol a normális mederben folyik a buli, az italozás, a nőkkel való szórakozás.

Természetesen ha mégis kiderül, hogy paráználkodott valaki, azért súlyos büntetés jár- csonkítás, halál, megszégyenítés. Ez a nőkre is igaz, ha már csak rá mernek nézni egy férfira kivájják a szemüket, ha olvasni mernek levágják a kezüket, ha egy orvos abortuszt végzett felakasztják. 

A történet disztópikus, és amikor erre rájövünk, és belegondolunk, hogy ez tulajdonképpen akár meg is történet, valósággá válhat akkor kezd el csak igazán érdekelni minket a szereplők sorsa. Igen, mindegyiké, hiszen ez a társadalom mindenki számára csak könnyeket, kétséget, szomorúságot okoz. S mivel a csapból is az folyik itthon is a jelenben, hogy a nők szüljenek, a karriert hagyják a fenébe, mindenki vágya az anyaság legyen. Ám ha emellett megnézzük mennyi mesterséges megtermékenyítésre kerül sor, egyre nehezebben születnek gyerekek talán tényleg könnyen elhihetnénk, hogy ez bármikor bekövetkezhet. Leginkább azért hihető, mert nemrégiben terjedt a győri megyéspüspök véleménye is ( tudom persze az egyházban is megoszlanak a nézetek ), miszerint aki lombikprogramban vesz részt, és aki lombikban fogan az már alapból bűnös. 

Kegyetlen, de elgondolkodtató a történet. Talán ( tuti ) kicsit kivesz belőlünk, lelkileg megvisel, ugyanakkor ráébredhetünk, hogy szörnyűbb is lehetne a világ a jelenleninél.

Read More

Ajándékötlet

A szülinapi ajándéklistát azért írom össze, mert nagyon nehéz egy 1 évesnek vásárolni. 

Rengeteg ötletem volt minek örülne ( jobban mondva én minek örülnék ) , de ahogy átgondoltam és listát írtam rájöttem, hogy tulajdonképpen még kicsi hozzájuk így nem adtam listát senki kezébe - karácsony előtt majd leadom és mazsolázhat a Jézuska.

Borzasztó sok játéka van, ezért valami nem hétköznapi dolgokat szerettem volna, valamit ami tényleg fejleszti, aminek örül , amit roppant nehéz teljesíteni, hiszen tényleg egy 1 évesről beszélünk. Például amíg beteg volt és szívtuk az orrát a borszívó állandó berendezésként a szobában maradt és egész nap ült mellette és játszott vele- hiába vittem a többi játékot, nem volt esélyem a porszívóval szemben. Vagy nagy kedvenc lett Dávid új bőröndje is, 3 napig azt tologatta fel s alá a lakásban. Szóval egy porszívóval és egy bőrönddel kellett felvenni a versenyt.

Fischer price - tablet

Na ez volt az az ajándék aminek nagyon nem örültem. Leginkább azért mert vettünk neki egy ehhez hasonló telefont is, hogy ne a mienket akarja, de nem mutat iránta különösebb érdeklődést. Azonban ez a tablet tényleg sok mindent tud és leköti a figyelmét. Három féle program van rajta, különböző dalok, megtanulhatja a segítségével a betűket, állathangokat.

Zongora

Egy zongora, ami angolul énekel és néhány állatot ismerhet meg általa szintén angolul. 

Duplo

Talán ez tetszett neki a legjobban. Egy nagy zsákban vannak a kisebb-nagyobb elemek, így elsősorban azt élvezi, hogy ki-be pakolászhatja őket, és mint a fakockákat és a poharait is egymásra rakosgatja, úgy ezeket is próbálgatja összeilleszteni. 

Zella baba

A baba talán kicsit nagy még hozzá képest, de igazi kézműves baba, nem egy hagyományos bármelyik boltban beszerezhető tömegbaba. A legnagyobb baba amit Zella kreatív készít 70-80 cm magas, és póthaja van, igazi szépség lehet, mert ez a legkisebb méretben készült baba is csodálatos.

Ezek mellé kapott ég ruhát, apró játékokat, na és persze az elmaradhatatlan tortát, amit olyan gyorsasággal nyomott be, mintha rekordidő alatt kellene az egész tortát bepuszilnia.

És hogy miket szeretnék karácsonyra neki?

Ez már könnyebb lesz, mert már addigra tud egyedül járni, még több minden érdekli majd, fogékony lesz minden újdonságra. Rájön az összefüggésekre, az ok-okozati kapcsolatokra és már az olyan igazi nagylányos játékokkal is tud majd mit kezdeni.

Rajztábla

Még most kicsi a rajzoláshoz, de egyik alkalommal a bankban kapott egy zsírkréta készletet, amivel megmutattam hogyan kell rajzolni és második alkalommal, amikor a kezébe akadt egyből a firkáló mozdulatot kezdte utánozni. A rajzolás szerintem van olyan fontos, mint a könyvek. Könnyen kifejezheti vele az érzelmeit, kreatívan mesélheti el mit gondol, mit szeret. Persze tudom először irka-firka formájában, de miért is ne kezdhetné hamar a tanulást.

Szőnyeg

Ezt tulajdonképpen nem én szerettem volna, hanem tesóm találta ki, hogy ezt vesz neki szülinapjára mert ugye saját lakásba költözünk, ahol saját szobája lesz, de mégsem vette meg a születésnapjára, mert addig nem tudjuk hol tárolni. Szóval tesóm már leszögezte, hogy ő szőnyeget és lámpát vesz a szobája.

Golyóvezető

Egy ilyet mindenképp szeretnék, sőt nemcsak egy szimpla golyóvezetőt, hanem olyat ami egy összetettebb játék. Ez egy dobozra hasonlít a tetején a golyóvezető, a négy oldaláb pedig 4 másik játék található,

Indiánsátor

Ezek nagyon népszerűek manapság, de nem venni szeretném, hanem saját kezűleg szeretném megvarrni neki. Az anyag már megvan, de még egyelőre nem volt merszem belevágni, mert ez elég nagy feladat és ezt is csak az új lakásba tervezem csak felállítani, mert jelenleg sehol sem férne el.

Tili-toli könyvek

Könyvet bármikor, bármennyit. A könyv a világ legjobb ajándéka, a saját listám is hosszú ezen a téren, egy kisgyereknek pedig borzasztó könnyű könyvet vásárolni.

Karácsonyig még biztosan lesz ötletem, és vannak még ötleteim, de előbb fel kell mérni majd valójában a mi dolgainkkal mennyi hely lesz a lakásban. Plusz, nem jó ha egyszerre ennyi mindent kap, mert azt se tudja mihez nyúljon, minek örüljön, így lehet nem is kell túlzásba esni a világmegváltó ajándékokkal.

Ti hogy vélekedtek az ilyen picik ajándékozásáról?

Read More

Az első Születésnap

Egy évvel ezelőtt különös érzés ébresztett. 

Hihetetlen, de már egy éve , hogy kétségbeesetten siettünk a kórházba, türelmetlenül toporogtunk a szülészet ajtaja előtt egy éjszakás nővérre várva. 

Egy évvel ezelőtt úgy döntöttél annak ellenére, hogy még bent kellene maradnod te villámgyorsan kibújsz ebbe a világba.

Emlékszem az utolsó mozdulataidra odabent, ahogy helyezkedsz , és ahogy ezután úgy igazán beindulnak a fájások.

Emlékszem, amikor az ügyeletes doktornő végül tudatosítja bennem, hogy Te ma fogsz megszületni, és amikor a szülésznő elmondja, hogy az intenzívre fogsz kerülni.

Emlékszem mennyire izgultam időben szólnak-e az választott orvosomnak, hogy tudja-e mikor kell megérkeznie, hogy jó kezekben legyünk.

Emlékszem a pontra, amikor azt mondtam ez elviselhetetlen, mindegy hogyan csak valaki csinálja végig ezt helyettem, majd a szülésznő segítségével minden könnyebb lett- sikerült segítenem Neked.

Egy éve láttalak először, emlékszem az arcodra, hallom amint felsírsz és látom, amint kitolnak az inkubátorban. 

Éppen egy éve a PIC-re kerültél, és ugyan tudtuk, hogy minden rendben lesz Veled nagyon nehéz volt elfogadni, hogy a biztonságot adó anyaméhből egy inkubátorba kerültél és az életedért küzdöttél. Nem lehettem veled csak a 3 óránkénti látogatási időben, nem tarthattalak a kezemben miután megszülettél. Megérinthettelek ugyan, hallhattad a hangom, de csak 10 nap után ölelhettem magamhoz az apró tested. 

Egy  éve már, hogy mindennap újabb és újabb kihívások elé állítasz, türelemre tanítasz. Akkor még nem tudtam mennyire nehéz lesz. Hajnal 3-kor kipattant a szemem és olyan friss voltam mint még soha 4 óra alvás után, mert neked szükséged volt rám, hogy megszülethess. Azóta nem volt éjszaka amit végigaludtam volna, és ugyan előfordul, hogy reggel nem is emlékszem az etetésekre, csak a mosogató mellett pihenő cumisüveg emlékeztet rá. 

Mióta az eszemet tudom Anya szerettem volna lenni, Rád vártam már nagyon régen, de nem hittem, hogy ez ennyire nehéz lesz. Tudtam, hogy felelősséggel tartozom majd valakiért, hogy szeretni foglak, hogy minden időmre szükséged lesz - de nem gondoltam, hogy lesznek napok amikor sírni fogok a fáradságtól, amikor hibáztatom majd magam, mert kifogyóban az energiám, mert egy-egy hisztit nem a kellő türelemmel kezelek. Együtt azonban sok mindenre képesek vagyunk, én téged tanítalak, te pedig nekem segítesz. Egy éve nem gondoltam, hogy képes leszek egyszerre veled játszani, dolgozni, főzni és a lakást többé-kevésbé rendben tartani. Sokat fejlődtem a türelem és elfogadás terén, mert te egy határozott, akaratos és türelmetlen kisember vagy már most és mivel neked még ezeket tanulni kell, nekem kell kompromisszumot kötni magammal. 

Egy éve már, hogy egy nagyon nehéz időszak vette kezdetét. 

Egy éve már, hogy a napok hol könnyebbek, hol nehezebb, hol sírással, hol nevetéssel, önvádaskodással, aggódással telnek. Egészséges vagy, de még mindig magamat okolom, amiért 8 héttel hamarabb jöttél a világra. Bármi történik veled magad okolom, ám szerencsére több az olyan amikor azt mondhatom ezt miattam csinálja, ez az én érdemem. 

Egy éve örökre felelős lettem egy Életért, a Te életedért.

Boldog Születésnapot!

Read More