A következő címkéjű bejegyzések mutatása: olvasás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: olvasás. Összes bejegyzés megjelenítése

1/26/2018

Könyvkihívás - egy trilógia

Kissé elmaradtam a beszámolóval, mert a trilógiát választottam következő megmérettetésnek, ami nem más mint Fábián Janka: Emma évszázada.
Az írónőre úgy találtam rá korábban, hogy beleszerelmesedtem a 20'as évekbe a Kinsella: Segítség kísértet c. könyv által és rákerestem még olyan könyvekre melyek ezt az időszakot ölelik fel. Emiatt rátaláltam az írónőre és elolvastam Az angyalok ház c. könyvét és az egyik kedvenc könyvemre Kate Morton: Az elfeledett kert. 
Az Emma évszázada hasonlít erre a könyvre, és nagyon örülök, hogy a tesóm ezt választotta amikor megkértem, ha már könyvesboltban jár vegyen nekem is Fábián Jankától valamit. 
A trilógia Emma családját mutatja be , egészen az 1800as évek végétől napjainkig. Az egész család történetét, családfáját megismerhetjük- tulajdonképpen bárki akit érdekelnek az ősei, hogy honnan származik boldog lenne ha egy ilyen könyv lehetne a kezében ami persze a saját családjának titkait, élményeit öleli fel. 

Nehéz lenne röviden elmesélni a 3 könyv történetét, ezért nem is teszem, csak megosztom az olvasás közben szerezett gondolataimat, élményeimet, hogy miért is tetszett.

Az írónő stílusa könnyed, borzasztó sok információt közöl, mégis egyszerűen követhető és érthető. Az évszázad történelmi, politikai eseményeit szintén a család életén keresztül mutatja be, hogy ők hogyan élték meg, hogyan hatott az életükre. A háborúk kibontakozását olyannyira egyszerűen írja le, mint ahogy a történelem órákon soha nem hallhattuk és ha valami zavaros volt eddig ezzel kapcsolatban, vagy gondolkodott melyik ország ki oldalán is állt, ezt itt általa könnyen megjegyezhetjük. 

Mindig is különösnek tartottam pont ezt az időszakot, az időseket akik az 1890es évek végén, az 1900as évek elején születtek és élhettek akár az 1960-as évek végéig, vagy még tovább. Hiszen ez idő alatt rengeteg változás történt a világban, a nézetekben, akár az öltözködést, a szokásokat tekintve- például ami a könyvben is gyakori momentum- a házasságon kívül született gyerekek, vagy hogy több mint 100 éve még nem volt különös ha valaki első látásra beleszeretett valakibe és ki is tartott mellette, ha pár napos ismertség után házasodtak össze. Kíváncsi volnék valóban ennyire mély érzelmeket tápláltak-e egymás iránt akkoriban az emberek, hogy ez valóban lehetséges volt-e. 

Többek között a könyv által magyarázatot kaptam ezekre a kérdésekre, hogy a ruházkodás, a szokások mind-mind akarva akaratlanul változtak, hiszen mindenki sodródott az árral, a háborúkkal. Korábban ott voltak a dajkák, a cselédek, a háború után , a szegénységben ezek luxus dolgoknak számítottak, nem volt lehetőség alkalmazottakat tartani. 
Tulajdonképpen csodásan bemutatja, hogyan ment tönkre az a régi, gyönyörű , idilli világ, amikor még kalapot, kesztyűt és nagy ruhát viseltek a nők, és a férfiak is kiöltözve jártak. 

Különösen szerettem a helyszínek leírását, a Balaton környékén nem vagyok túl járatos, de olyan részletgazdagon festi le a házat, a tájat, hogy szinte éreztem a Balaton illatát.

Amikor Pestre költöztek nagyon sok helyszín ismerős volt, így még könnyebb volt elképzelni, és mi is azon a környéken éltünk így még egyszerűbb volt ott lennem a szereplőkkel. Talán ezek kicsit kedvesebbek is a szívemnek, mert azóta a környék, a házak rengeteget változtak- ám szerencsére még áll a sok-sok régi polgári épület is, amelyeket minden alkalommal ( amíg ott éltünk is ) megcsodáltam és azon töprengtem vajon mi történt a falak mögött, hogyan éltek régen ott az emberek. 

Engem teljesen magával ragadott mindhárom könyv, és mindenkinek ajánlom aki szereti a klasszikus romantikus, történelemmel fűszerezett történeteket. 





1/07/2018

Gyere Faljuk a könyveket- Könyvkihívás 2018

Bevállalnád, hogy elolvasol 52 könyvet egy év alatt? 

Az első ilyen 50-es vagyis, 50+2-es ( mert egy trilógia is szerepel a kategóriák között ) nagy könyvkihívás 2015-ben kezdődött. Akkor belevágtam, de nem sikerült, pedig nagyon szerettem volna, nagyon lelkes voltam, viszont a témakör mindig adott és sajnos sikerült néhány olyan könyvet választanom emiatt, ami nagyon nem az én világom volt és így elvette a kedvem az egésztől. 
Végülis az olvasás szépsége valóban abban rejlik ha az ember olyasmit olvas, amiben örömét leli. 

2016-ban ismét nekifutottam, de már nem a hivatalos lista alapján, hanem egy általam módosított szerint, azonban ezt sem teljesítettem, mert Dorka születésével kicsit összekuszálódott minden az év végére és nem a könyvekre koncentráltam. 

Tavaly már bele sem kezdtem, egész éven azt olvastam amit szerettem volna, nem törtem a fejem, hogy mindjárt eltelik egy hét úgy hogy nem végeztem egy könyvvel, vagy nem úgy választottam könyvet, hogy mit is kell olvasnom, egyszerűen csak olvastam. Picit talán olyan ez a kihívás mint a kötelező olvasmányok az iskolában. Nem tudom ki hogy van vele, de én azokat nagyon nem szerettem olvasni, így utólag szívesen a kezembe veszem azokat is, de akkor jól jöttek a rövidített olvasmányok.

Idén a kihívás terén azt a szót, hogy muszáj elfelejtem és az elején mindenképpen úgy fogok könyveket választani, hogy a kategóriákat természetesen elolvasom és valamelyest megjegyzem, de nem feltétlen eszerint választok, hanem az adott könyvet amit szívesen olvastam fogom párosítani valamelyik címszóval. Ha nem lennék elég ügyes egy idő után lehet már a kategória alapján kell keresgélnem, de addigra bízom benne kellő mennyiségű könyvet elolvasok és ez már motiválni fog, hogy ne adjam fel.

Lássuk, hogy is van ez?
Ha hivatalosan  csinálnád, akkor a Könyvkihívás oldalán regisztrálj, és válaszd ki mindig a havi kihívást, és a negyedéveset és idővel a többit. Itt minden témakör fel van sorolva, sőt mellettük már rengeteg könyv amit mások olvastak és mindegyikről egy 200 szavas beszámolót kell írni a végén, hogy bizonyítsd hogy elolvastad, plusz másoknak is segítesz ezzel a választásban. 

Ha csak úgy kedvedre csinálod jegyezd fel a listát és olvass, aztán pipálj :)

Lássuk a témaköröket:
1. egy könyvet, ami több mint ötszáz oldal.
2. egy klasszikus romantikus könyvet.
3. egy könyvet, amiből film is készült.
4. egy könyvet, ami ebben az évben jelent meg.
5. egy könyvet, aminek a címében számjegyek szerepelnek.
6. egy könyvet, aminek szerzője még nincs 30 éves.
7. egy könyvet, aminek szereplői nem emberek.
8. egy vicces könyvet.
9. egy könyvet, amit nő írt.
10. egy misztikus vagy krimi könyvet.
11. egy könyvet, aminek címe csupán egy szóból áll.
12. egy novelláskötetet.
13. egy könyvet, ami egy másik országban játszódik.
14. egy szépirodalmi művet.
15. egy népszerű szerző első könyvét.
16. egy könyvet, amit a kedvenc íróm írt, de eddig még nem olvastam.
17. egy könyvet, amit egy barátom ajánlott.
18. egy Pulitzer Díjas művet.
19. egy igaz történeten alapuló könyvet.
20. egy könyvet az „Ezeket egyszer el kell olvasnom!” listám aljáról.
21. egy könyvet, amit édesanyám szeret.
22. egy könyvet, ami ijesztő.
23. egy több mint százéves művet.
24. egy könyvet, amit csupán a borítója alapján választottam ki.
25. egy könyvet, amit még az iskolában kellett volna elolvasnom.
26. egy memoárt.
27. egy könyvet, aminek egy nap alatt a végére lehet érni.
28. egy könyvet, aminek a címében ellentétes jelentésű szavak szerepelnek.
29. egy könyvet, ami egy olyan helyen játszódik, ahová mindig is el akartam jutni.
30. egy könyvet, ami abban az évben jelent meg, amikor születtem.
31. egy könyvet, amiről rossz véleményeket hallottam.
32. egy trilógiát.
33. gyerekkorom egy könyvét.
34. egy könyvet, amiben szerelmi háromszög van.
35. egy könyvet, ami a jövőben játszódik.
36. egy könyvet, ami egy gimnáziumban játszódik.
37. egy könyvet, aminek a címében szerepel egy szín.
38. egy könyvet, ami megríkatott.
39. egy varázslatos könyvet.
40. egy képregényt.
41. egy könyvet, aminek írójától még nem olvastam eddig semmit.
42. egy könyvet, ami az enyém, de eddig még nem olvastam el.
43. egy könyvet, ami a szülővárosomban játszódik.
44. egy könyvet, ami eredetileg nem az anyanyelvemen íródott.
45. egy könyvet, ami karácsonykor játszódik.
46. egy könyvet, aminek írójának monogramja megegyezik az enyémmel.
47. egy drámát.
48. egy betiltott könyvet.
49. egy könyvet, ami egy televíziós műsoron alapul vagy az készült belőle.
50. egy könyvet, amit többször elkezdtem, de sosem olvastam végig.

Minden hét végén írok majd az adott héten olvasott könyvről, hogy tetszett, ki ajánlotta, hol találtam rá, milyen kategóriát teljesítettem vele. Ha belevágsz te is, esetleg kommentben, vagy üzenetben írd meg mit olvastál , hogy én is és mások ötletet meríthessenek belőle.
Tudom már eltelt egy hét az évből, de nem késő belevágni, hiszen egy héten nem lehetetlen akár 2-3 könyvet sem elolvasni.

Gyere vágj bele, töltődjünk fel együtt :)

Az első választott könyvemről a leírást itt olvashatod.



7/12/2017

Mikor kezdjük a meseolvasást?

Dorka még nincs 10 hónapos, korrigáltan pedig még 8 sem, de már a pocakban mondókáztam és énekeltem neki. Amikor a kórházban az inkubátorban volt is sokat beszélgettem vele, elmeséltem neki mi van körülötte, mit történt velünk. A Péterfyben amikor már megfoghattuk, a mellkasunkon pihent, akkor énekeltem neki, amióta pedig hazahoztuk megállás nélkül mondókázunk, éneklünk és mesélünk. Az internet és a mondókás könyvek segítségével mindig újabbakat tanulok, amiket aztán megtanítok Dávidnak is, így már elég széles a repertoárunk.

Neki ugyan még csak a fürdős babakönyvei, és a puha babakönyvei vannak, no és egy pár mondókás könyv, tudjátok a leporello könyvek, amiből régen biztosan rajtam kívül mások is "várat" építettek. Az én régi mese könyveim már nagyon régen itt vannak, és csak arra vártak, hogy ismét elvarázsolják valaki képzeletét. Ugyan már nem mai darabok, és a mi irka-firkáink is tarkítják a lapokat, de mai napig emlékszem a kedvenc meséimre belőlük. Nekünk anya rengeteget mesélt, és emlékszem mielőtt iskolába mentem volna az ágyon ülve mondta, hogy jövőre már én olvashatok majd mesét a tesómnak, és borzasztóan féltem, hogy nem fogok tudni megtanulni olvasni ( ami az iskolában tanult módszer /Tolnai / miatt nehezen is ment, sokat sírtunk mire rájöttem a logikára, de sikerült ).


Vannak rövidebb és hosszabb mesék, a rövidebbeket zömmel végighallgatja, de leginkább még a képek kötik le. A rövid mesék közben is a képek alapján hozzáteszek, elterelem a figyelmét, például ha egy kisegérről szól a mese, megkérdezem tőle hogy csinál a kisegér, ki nem szereti a kisegeret és úgy folytatjuk a mesét. A hosszabbakat általában kétszerre olvassuk el, mert azokat jó esetben szépen továbblapozza, vagy keresztül mászik a könyvön, rosszabb esetben gyűrni kezdi a lapot, de olyan is történt hogy kitépett egy- egy részt a könyvből ( bár ekkor egyedül , felügyelet nélkül " olvasott" ). 

A mondókákat és a dalokat nagyon szereti, előfordul, hogy csak úgy nyugszik meg ha folyamatosan szinte levegővétel nélkül darálom a mondókákat legalább 20-30 percig, amikor már kiszáradt torokkal küzdök egy korty vízért, de nem hagyhatom abba mert egyből jön a jajveszékelés. Persze tudom ekkor sem konkrétan a mondóka és az énekek tartalma érdekli, hanem az én hangom nyugtatja meg. 

A könyveket is szereti, persze még nem tudja mi az, de a képeket nézegeti benne, és egy -egy mese nekem is segít, hogy újabb dologra tanítsam. Dávid folyton beleköt a mesékbe, megkérdezi , hogy ugyan ennek mi volt a tanulsága, vagy ez a mese arra tanítja, hogy hazudjon, egyszerre két " gyereknek" magyarázom olyankor a mese tanulságát. 


Amikor még Dorka a pocakban volt, akkor kerestem elő tesómmal a könyveket, amikor is elolvasott egy mesét, és megjegyezte , hogy ő most érti a mese lényegét így 25 éves fejjel, de vajon kiskorában is értette??!! Biztos vagyok benne, hiszen sok mesét hallottunk, sokat tanultunk és például Dorka is, és más kisgyerek is már ilyen korban tudja ha rosszat csinál, akkor egy mesét is megért ( persze a saját korosztályának megfelelőt ). 

Mivel egyébként is egész nap beszélgetek vele, ezért szerintem nem baj, ha éppen egy-egy "komolyabb" mesét is hall, hiszen a kommunikáció a lényeg, az, hogy választékos beszédet, történeteket halljon, s hogy egyáltalán kialakuljon a könyvek, mesék iránti szeretete. A mesék fejlesztik a beszédkészségét, a szókincse majd amikor már mond szavakat egyre gazdagabb lesz, és minket felnőtteket is szellemileg a könyvek tartanak életben, így az ő agyukra is mindenképpen csak pozitív hatást gyakorolhat. 
Úgy gondolom, hogy ő fogékony is ezekre, rengeteget "beszél" már most az ő kis babanyelvén, és amikor mondunk neki bizonyos szavakat, határozottan próbálja formálni őket. A kutya szóból annyi megvan, hogy Ku, és amikor a tya szótag következne, látjuk hogy suttogva, nagyon kis bizonytalanul de nagyon szeretné formálni és kimondani a "ty" betűt is. 

Dávid és én is sokat olvasunk/tunk - mert sajnos nekem időm nem engedi, amióta CsoDor megszületett egy könyvet sikerült elolvasnom - ezért nagyon boldog lennék ha ő is falná majd a könyveket és a képzelőereje, a fantáziavilága színes lenne. 

A Mommy Mia dobozban kaptunk kupont a Babilon könyvkiadóhoz, ahonnan biztosan rendelek neki Tili-toli könyvet, hiszen 40%-os kedvezménnyel vásárolhatunk , és nemrégiben ajándékba vettünk egy ismerős családnak egy babáknak való könyvet, azt mindenképp beszerzem itthonra is, mert nagyon tetszett. 

Már nagyon várom, hogy kialakuljon az esti alvási szokása úgy, hogy magától alszik el, azaz nem kell énekelnem neki, és hozzábújnom, hanem csak egy mese után szépen megtalálja a kényelmes alvópozíciót és álomba szenderül. Jelenleg ez a mesélés még nem működne sehogyan sem, mert amikor ágyba kerül még félhomályban is felpörög és megy kutatni, hogy mivel is tudna csintalankodni, nemhogy lámpafénynél...

Az én kedvenc mondókám:

Lassan jár a csiga-biga
Táskájában eleség
Várja otthon lánya s fia
Csiga-biga feleség


Dávid kedvence:

Nyuszi fülét hegyezi, 
a bajuszát pödöri.  
Répát eszik: ropp-ropp-ropp,,   
ugrándozgat: hopp-hopp-hopp! 

Nektek mi a kedvencetek?