A fogamzástól a születésig tartó időszak átlagosan 266 napot ölel fel.
A fogamzás napja csak ritkán pontos, ezért a havi vérzés első napjától számolunk, ami tulajdonképpen a várandóssági kor - hiszen az első két hétben nem is vagyunk terhesek, a magzati kor csak a fogamzással veszi kezdetét.
Minden sejtünk 46 kromoszómával bír, kivételt képez az ondó és petesejt, azokban csak 23. A genetikai állományunk, emiatt válik teljesen különbözővé, nincs két egyforma ( kivéve az egypetéjű ikreknél )- ugyanis amikor az ondó és a petesejt találkoznak a 23 párból csak egy kerül az érett ivarsejtbe, így alakulhat ki a rengeteg változat a genetikai állományra, ettől leszünk egyéniségek.
A magzati élet a fogantatástól a születésig három részre van osztva, a következőképpen:
- Magzatkezdemény : első két hét - a beágyazódás előtti és alatti időszak
- Embrió : a 3 -8. hét közötti időszak, amikor kialakulnak a speciális sejtek, a szervek, testformák
- Magzat : a 8. héttől a születésig tartó időszak
A női szervezet minden hónapban felkészül a fogamzásra. A havi vérzés után a sarjszövet pótolja a méhnyálkahártyát , ami a ciklus során vastagszik ( emiatt alkalmas a magzatkezdemény befogadására ) , vérbő és nedvdúsabb lesz. Ha elmarad a fogamzás a méhnyálkahártya lelökődik s kezdődik minden elölről.
A tüszőrepedés után, a megtermékenyülés előtt a petevezeték szabad nyílásához jut a petesejt, ahonnan nagyon lassan jut el a petevezeték oldalsó ampullájában, ahol várja az ondósejteket. A petevezeték izomzatának ritmikus mozgása és a csillószőrök segítik a sodródásukat a méh felé. Amikor megtörténik a fogamzás már magzatkezdeményről beszélünk. Ezután osztódni kezd, folyamatosan kettéválik, a felszíne barázdálódott lesz. Az első osztódás 30 óra után történik, ezután 20 órával már 4 sejtes, majd 25 óra utána már 8 sejtessé válik. Ilyenkor még egyformák , nincs különbség a sejtek között, ők az őssejtek. A sokadik osztódás után már egy üreg keletkezik, ami hólyagcsírának (blasztociszta) hívnak. A hólyagcsíra belső üregén különül el a sejtcsomó amiből embrió lesz. A hólyagcsíra felületén magzatboholy sejtek alakulnak ki, ami a későbbi lepény magzati része lesz. Mindeközben vándorol a méhüreg felé kb. 3-6 napig, ahol a sárgatest ( progeszteron ) hatására már felkészült méh, a méhnyálkahártya elérte a megfelelő vastagságot, hogy beágyazza magát.
Embrió
A szervek és testformák kialakulásának a fázisa. A magzatboholykezdemények és a méhnyálkahártya között kapcsolat alakul ki, ez a belső érintkezés a magzat táp- és energia ellátásának az alapját teremti meg ( később ezt a kialakult lepény tölti be ) . A lepény anyai része a méhnyálkahártya, a magzati rész a magzatboholykezdemény származéka. Miután a lepény kialakult a köldökzsinór biztosítja a kapcsolatot.
A hólyagcsíra belsejében kialakult embriócsomón belül üreg keletkezik, aminek az alján kétféle sejtből álló réteg képződik. A külső rétegből a bőr és idegrendszer alakul ki, a belső rétegből a belső szervek telepe lesz.
Fontosabb események ebben az időszakban:
- Harmadik hét : 2-3 mm nagyságú az embrió. Az idegcső már látható , amiből az idegrendszer fejlődik. A 18. napon már látható a szem kezdeménye.
- Negyedik hét : nagysága már 6 mm. A 25. napon a szív dobogni kezd, kialakul az érrendszer, a vérkeringés. A végtagbimbók és a szájnyílás kivehető és picit látni a köldökzsinórt.
- Ötödik hét : a felső végtagok kezdenek elkülönülni, az alsó végtagok ilyenkor még le vannak maradva
- Hatodik hét : 2 cm-es az embrió
- Hetedik hét : 2,5 cm-es, a csontosodás elkezdődik. Láthatóak az első reflexek és az arc finom részletei is felismerhetők.
- Nyolcadik hét : 3 cm-es , a testformája már megfelel az újszülöttének, bár az arányok még nem megfelelőek
A feladata ekkor már csak annyi, hogy 30 héten át növekedjen- ekkor már nincsenek gyors, drámai változások. A növekedés üteme azonban meghökkentő, hiszen a magzat ekkor mindössze 3 cm és 4 g, a 38. hét környékén pedig átlagosan 50 cm és 3200 gramm.
Ez idő alatt elkezd mozogni, a belső szervek működni kezdenek, az immunológiai védekező mechanizmusa beindul, az idegrendszer és a csontváz intenzíven fejlődik.
A vese korán kezd működni, a vizelet a magzatburkon belüli térbe kerül, s ennek irritáló hatására keletkezik a magzatvíz. A magzat ezt lenyeli és félrenyeli s ennek hatására alakul ki a tüdő, ami ekkor még nem funkcionál (csak a születéskor a felsíráskor ). Előfordul, hogy a vese nem működik, így nincs magzatvíz, ezáltal a tüdő sem fejlődik ki mert nincs mit félrenyelnie- sajnos ők nem élik túl a világrajöttüket.
